Törölni akartam a két nappal ezelőtti bejegyzésem. Meggondoltam magam. Marad. Az is én vagyok, nem csinálok popsit a számból. Vállalom.
Tegnap akkorát zakóztam a laminált parkettán mezítláb, hogy azóta a mozgás, a kihívás és a küszködés egy nagy halmazba tartoznak az értelmező szótáramban. Tanulság! Nem szaladgálni kora reggel, csipás szemekkel, mezítláb a lakásban, mert nagyon csúnyán járhatsz.
Szülők dolgoznak, nekem meg valamit mozdítanom kellene a lakásban, meg megígértem, hogy du. sütök egy kis palacsintát, abban ugyanis profi vagyok, egyelőre csak azt nem tudom, hogy bírom majd az álldogálást a tűzhely mellett:).
Ja, és ezt is ki kellene próbálni, csak félek, hogy nagyon gyorsan rákapok, ha jól sikerül.
