MOST MÁR VÉGLEGES
MONDOM IDE
én lassan elindulok Pestre, ha jól látom este TV2 Harcosok Klubja :)
jót fog tenni a hangulatomnak :)
Amúgy is érfelvágós hangulatban vagyok, erre most nézem, hogy IE7-ben az új blogomból semmi nem látszik. Jólnézek ki.
Holnapután meg eseményre vagyok hivatalos, évek óta vártunk rá, és nagyon örülünk, DE félek. FÉLEK! emberek közé menni, és ott lesz sok ismerős, meg régi ismerős, meg ezer éve nem látott ismerős, és én nagyon tartok ettől.
Mindenkinek az lesz az első kérdése: Mi van veled Mazsola? És akkor nekem jönnének ki csúnya dolgok a számból, de nem jönnek mert úrinő vagyok. Nem is lenne probléma, de az utóbbi időszaknak sikerült bebizonyítania, hogy még a legközelebbi barátok is tudnak Veled nagyon magasról beszélni ennek okán, hát mit várjak azoktól, akikkel csak 2 évente találkozok. Mélyeket lélegzek, mert ez barátnőm nagy napja, és az a mindennél fontosabb, én meg majd nagyon elbűvölő leszek.
Ja, apró öröme a közlekedésnek. Kisvárosból is el lehet közvetlenül jutni az esemény színhelyére, 2 átszállással, Pest felé. Holott egy átszállással is megoldható lenne, csak nem abban az időpontban, amikor nekem jó lenne. Úgyhogy holnap irány vissza a nagyvárosba.
Van nekünk ez a Majacunk, akinek persze van becsületes polgári neve, csak mindig máshogy szólítjuk a kisasszonyt, általában Húgyos Gizi néven :D pusztán szeretetből elkövetve. Namármost Gizi minap megtanult repülni, szegénykém nagyon fél a poszívótól, fogta magát, és kiugrott a padon tartott kosarából, és jó méterre a földön landolt. A szívem persze megállt, bár szerencsére nem láttam, de onnantól fogva új névvel gyarapodott a kiscsaj, Repülős Gizivel.
2 nap után nézem, hogy nem működik ebben a böngészőben a blogom, na jól nézünk, ki.
addig itt is megosztom magvas gondolataimat, míg nem sikerül a problémát kijavítani
Eljött ennek is az ideje:
IDE KÖLTÖZIK A MAZSOLACSATA BLOG
Még eltart egy darabig, amíg odaköltöztetem a több, mint 200 bejegyzést (neszeneked), meg ha odalinkeltek, látjátok még a lakberendezéssel nem vagyok kész, de mindenkit várok oda is szeretettel :)))
Itt, ezt is meghagyom egy jó darabig még mindenképpen, de írni már odaírom a következő postot.
annyi postolni való gondolatom, vagy sztorim lenne, de lefoglal, hogy még mindig zombi vagyok, és nincs kedvem semmihez
le is írom, aztán majd csak jönnek a "fogalmazások" is:)))
már egy ideje tervezem a mutogatós bácsikkal kapcsolatos vidám történeteimet megosztani
valamint igaz történetét annak, miért tettem le a netes társkeresésről :D
írnék még Repülős Giziről, a lazac-rózsaszínről és a csodafestőről, valamint más egyebekről
költözni se nagyon van kedvem, de azt muszáj lesz
Kicsit odapillogtam tegnap a másik lakóegységbe (blog), nagyon úgy érzem, hogy ez is nyolc napon túl gyógyuló lesz, de legalább lefoglalom majd magam :). Elég optimista vagyok?
Döntöttem! Írás marad, blog költözik. Nemtudnimikormerrehováhogyan. Elköltözünk egy olyan boldog világba, ahol a kommenteléshez nem kell regisztrálni, és több cuki html-es izét tudok beilleszteni a kirakatba. Meraszontam.
Jól jönne egy kis segítség, hogy hová, és miért menjek (free vagy spot or anything else), azt sem tudom mondjuk mivel jár ez a dolog, hogyan kell ezt csinálni és hogy a vérundverejték árán kidolgozott sablonom elcincálható-e máshová. Ha nem megy a komment, akkor mazsolacsata@gmail.com. Előre is nagyon köszönöm.
Köszönöm drágáim a gyorssegélyt, igazatok van, csak nagyon le vagyok merülve. Olyan lettem mint egy zombi. Jövök-megyek, jövök-megyek. Nem tudok igazán semminek sem örülni, de azok a borzasztó hasító fájdalmak is elkerülnek. Jövök-megyek.
Én nem tudom mi van, de már 2. napja egyáltalán nem alszom éjjel fél óránál többet egyhuzamban, azt is kínok közepette, állandóan kijárkálok, és ha leülök a lakás bármely más pontján ott rögtön elalszok. Van ez a soha nem csillapodó fejfájásom is, tegnap este szerettem volna meginni egy pohár bort a barátaimmal, de csak az üvegre néztem rá, már csillagokat láttam, és még a kaja se kell. Egy dolog esett jól az elmúlt két napban, az én és a magnumom.Jöjjön már az eső, hátha jobb lesz.
kerestem egy kis pénzt...
be tudom belőle fizetni a lakbért...
most ezek az élet örömei...
csak a mosolyom nem őszinte!