Mazsolacsata

Levelet írtam lájf, amikor visszaolvastam, csak ezt láttam: nem, nem, ne, elég, ...kivan,...sőt, akkor is, ...kivan, nem kell, menjen..... Elárulom, ez most nem a szokásos általános nyafogás volt, hanem így történnek a dolgok mostanában, sorjában, 2-3 pozitív eseményt leszámítva,…

ez számomra. 2009-ben, az Európai Unióban. Mégsem vagyok meglepődve, és ez a legszomorúbb.

Az elmúlt 3 hónapban összesen 2 darab állásinterjún voltam. Ez van. Nagy nehezen leszervezem, hogy végre lejöhessek Szivemcsücskére, ami köztudottan 5 percre van kocsival a Balcsitól, keddtől szombatig tartana a program, tegnap felhívnak egy cégtől, hogy még a héten mindenképp…

Rendkívül izgalmas ez a mai nap, megy a mosógép én meg DVD-zek meg netezek. Bár itt abba is hagyom a panaszkodást, mert az elmúlt 2 napban vendégjárás volt nálam legnagyobb örömömre. Bár valahogy mégsem volt teljes az öröm, boldogság. Több barátommal is találkoztam, volt…

Nagyon rossz! Mindenféle nyafogás, dráma és költői cizella nélkül. Elegem van!

...soha az életben nem szerettem a főzeléket, kivéve a spenótot és a lencsét, most meg holnap már borsóval próbálkozom. skizo má megint?...új hűtőmágnessel gyarapodtunk, most Barcelonából, köszönet Carrie-nek és hites urának,...ugyanitt várjuk a szíves felajánlásokat:))),…

...és akkor majd mindenki csodálkozik, ha azt mondom, hogy itt bőgök a görénylyukban, mert elegem van. De nem mondom senkinek, nem kell engem lesajnálni.

Már nem akarok emberek közé menni! Nincs munkád? Miért nincs munkád? Hogyhogy? Jujj! És keresel? Nem baszd meg, nem keresek, és én vagyok a világon az egyedüli akit kirúgtak a munkahelyéről!!! És azok a lesajnáló pillantások...