nem így terveztem a mai napot.
Biztos az időnek a járása, de reggel mínuszban volt a vérnyomásom, majd összeszedtem magam, míg megfőztem az ebédet a családnak, majd bekopogott a rég nem látott szívroham 200+os pulzussal, mit ne mondjak, egy élmény volt.
Anya sárgabaracklekvárt főz a konyhában ez a nap fénypontja. Évente ugyan összesen 3 kanál lekvárt eszek csak meg, de ilyenkor mindig odasunnyogok nyalakodni a kiskanalammal a fazék mellé :))). Különben is szerintem ez a lekvárok lekvára, a barack, max. befurakodhat mellé még a szilva, ha nagyon jól csinálják. Tényleg azt próbáltátok már, hogy palacsinta vékonyan megkenve olyan igazi nagyon sűrű (nem gejl) szilvával (lekvár, nem pálesz), arra jó kis nyuszis kakaópor, nyammmmmm.
Megyek eldőlök, mert a szivem valahogy nagyon hülyén érzi magát, ha valakinél pont akadna egy kis palacsinta, kérem ne féljen használni a fénypostát, az ablak nyitva, végre jó levegő látogat :).
