Asszem nem vagyok normális... Az elmúlt három hétben annyi spenótot megettem, ami egy kisebb város lakosságának 3-4 válság nélküli évére is elegendő lenne. Nem bírom abbahagyni, meg megunni sem. Csak ma háromszor kanalaztam be belőle egy rendes adagot. Szó, ami szó ma zuhanyzás után mintha valami zöldes árnyalatot véltem volna felfedezni a karomon, és a vállamon, abban pedig biztos vagyok, hogy nem a csempénk csodás zöld színét tükrözte vissza víztől csillámló testem :D:D:D. És még csodálkoztam, hogy a nyulak előre köszönnek...

Viszont annyira nyűgös vagyok, hogy elfelejtettem szólni mennyire jó film megy a Dunán, svéd-dán vígjáték. Megőrülök tőle. Zsernyákok-Kopps a címe. Mikor először láttuk Beevel csak ültünk, nem tudtuk sírjunk, vagy nevessünk, mer olyan vót, hogy sokkot kaptunk:))). Ha megvan valakinek DVD-n esetleg kölcsön is adhatná, meghívnám cserébe egy fagyira.

Van hetijóhír is azért, rögtön 2 is: Tibor, a tudodmelyik visszatért Máltáról, és újra osztja az észt, a címe változatlan:)

valamint örömmel látom, hogy Connor is újra blogol, és remélem a képeit is megosztja  majd velünk. Nem tudom kilinkelhetem-e, remélem dob egy kommentet, ha igen:). 

ápdét: köszi Connor, balra ott a link:)