Minden tegnap este kezdődött, barátnőm elkeseredve mesélte, hogy egy közös ismerősünk már nem az első alkalommal nagyon megbántotta, ráadásul állandóan a háta mögött műsorozik. Nem beszélve arról, hogy az illető egy idióta, és sajnos csatolt fájl, úgyhogy egyszerűen nem is lehet megszabadulni tőle. Felhúztam magam, mert nem viselem jól, ha a barátaimat bántják, nagyon nem.
Következő körben nagy izgalommal bevágódtam a TV elé, hogy majd jól megnézem a Főnök folytatását, mert nagyon csípem a sorozatot. AHA, persze. Ismétlés.
És aztán leszállt az éj!
- álom1: egy kastélyban időzök a barátaimmal, amikor fegyveresek hada támad a bulizó tömegre, és jól lelövöldözi őket, én is kapok 2 golyót, de még élek. A poén, amitől megőrülsz, mindannyian, én és a barátaim is állatok voltunk, különböző fajta kis helyes állatkák... AHA! And the Oscar goes to Mazsola!
- álom2: egy barátnőmmel találkozok, aki a 9. hónapban van, és valamiért ezt mindenki eltitkolta előlem, na ezek az olyan rossz érzéses álmok, ami miatt még legalább egy fél napig levert leszel
Nincs vége még! Reggel fél kilenckor sms-re ébredek, hogy merre vagyok, engem annyira vártak és én meg nem jöttem. Az történt ugyanis, hogy bográcsozásra voltam hivatalos, kérdezték egy hete, hogy mikor érek rá. Mondtam jövő hét szombat tökéletes lenne. Ez másoknak valamiért nem tetszett, mondták, hogy a vendéglátónak az már biztos nem lenne jó, nem fogok haragudni, ha nélkülem mennek? Mit mond erre a jólnevelt Mazsola? Oké, kibírom. AHA! És ma reggel jött az sms. És magamra vállalom a háborúkat, a H1N1 vírust és a világgazdasági válságot is.
Aztán elkezdődött valami hátborzongató zaj a ház közelében, mintha vascsövekkel ütnének üvegfalakat, és betelt a pohár.
Hála az égnek délután programom van, addig le is nyugszok.
