Na, már megvolt ez is. Egy elborultabb pillanatomban, az jutott eszembe, hogy abba kéne hagynom ezt itt. Mert mi értelme van? Aztán szerencsére rájöttem, hogy agyhalott még nem vagyok, és mostanában, ha valaminek van haszna meg funkciója, akkor ez az.

Volt egy barátnőm, akinek az volt a mániája, hogy történjen már vele valami jó, és akkor majd teljesen tiszta lappal indul az élet, és a többi problémája nem fog létezni többé. Ezeket általában mindennel, és minden hónapban eljátszotta. Aztán egy szép napon megtörtént vele a "legnagyobb jó", megtalálta a szerelmet (ez volt számára a legfontosabb), valószinűleg annyira komolyan vette ezt a tiszta lapot, hogy azóta nem hallottam róla. Nagy könyörgések után, azért levélben dobott egy lekoptatós dumát. Fincsi, mi?

Én ebben a tiszta lap dologban nem hiszek. Inkább hiszek abban a közhelyben, hogy ami nem öl meg az megerősít, lehet hogy holnaptól, vagy májustól, vagy jövő héttől, nekem is egy boldogabb időszak köszönt az életembe, nem hiszem, hogy akkor és azzal együtt el kellene felejtenem ezt a blogot, ezt az időszakot, vagy megszűnne bármilyen más egyéb problémám ezzel együtt. Nekem kell majd megdolgoznom azért is.

Lehet, hogy nem lesz jó visszaolvasni a bejegyzéseket, majd biztos nagyon fogom magam sajnálni:), de legalább ott lesz előttem a feladat, hogy tanuljam meg megbecsülni, hogy megváltozott az életem. Viszont annak csak egy nagyobb része. A többivel ugyanúgy kell folytatnom a küzdelmet, vagy a karbantartást, ahogy eddig.