Az elmúlt egy héten semmire nem volt időm, ráadásul, elég komoly idegbaj lett úrrá rajtam, minden tartozékával együtt.
Csak egy aprócska részletet osztanék meg arról, hogy ez miben is nyilvánult meg, for example: szerda éjjeli álmom - emberhúst falatozok, nagyvilági havercsótányom, Brad Pitt társaságában.
Tegnap utánaérdeklődtem az álláskérdésnek, mert elegem lett az idegeskedésből: "Jajj, hát már hívni akartunk, nem jutottál tovább a következő körbe, de benne vagy az adatbázisunkban", blablablabla... Milyen következő körbe???!!! Már volt 4! Én ezt sosem értettem, úgy látszik kicsiny mazsola vagyok én még ehhez.
A telefon után persze vagy 3 órát kerülgetett a sírógörcs, hogy kezdődik a mókamiki már megint, és ki tudja hol a vége, aztán egyik pillanatról a másikra egyszerre csak elhussant. Na azért!!!
Meg lettem edződve 2 évvel ezelőtt.
Nekem sikerült tegnap 3 óra alatt hazaérnem, de Bee vagy 11 órát töltött hazautazással minap, köszönhetően a sztrájknak. Hát ilyen a világon nincs, ami ebben az országban megy.
Én azt csinálnám, hogy drága sztrájkoló barátainkat, meg a VDSZSZ teljes tagságát bezárnám egy marhavagonba, úgy december 20-a környékén, kicsit elfeledkeznék róluk, majd úgy 2009. január 2-án engedném ki őket. Az lenne a szép, majd megtanulnák, hogy nem ünnepekkor sztrájkolunk, meg különben is.
